...holnap egy túzok, tartja a közmondás. Ez annyit tesz, hogy jobb ma egy kicsi, mint az ígéret, hogy holnapra (ami bizonytalan) többet kapunk. Hogy igaz-e a mondás? Meglátjuk...
Nem tudom mennyire jártasak a kedves olvasók a biológiában, valamint a földrajzban, de azt mindenkinek kötelessége volna tudni, hogy Jamaicában, a Bahama-szigeteken, Grönlandon, valamint Pápua Új-Guineában nem élnek verebek. Ezzel szemben viszont ellepték egész Európát (leszámítva Olaszországot, ahol igen kevés példány él). Az Egyesült Államokban is igen elterjedt ez a faj, és Ázsiában sem kap szívrohamot senki, ha lát egy verebet. De nézzük csak, mi a helyzet a túzokokkal? A túzok egy rendkívül védett faj (a darualakúak rendjébe tartozik), melyből Európában alig 15000 példány él. Ezért van az, hogy ezeket a gyönyörű állatokat elég ritkán lehet látni. Igen jellegzetes "földlakó" madár, hiszen hasonlít egy közönséges pulykára, de szárnyai segítségével akár hosszabb távot is gond nélkül megtesz a levegőben (nem úgy, mint azok a szemét pulykák). Kaufemann Guildenstern, a svájci túzok kutató az egyetlen ember a földön, aki történelmi visszatekintést írt a túzokról. Engedjék meg, hogy az ő könyvéből (A varázslatos túzok) idézzek egy pár sort.
"1945. Ápr. 23-án (nem sokkal Keviczky László születése után) lelőttek egy túzokot, valahol a Tisza mentén. A lelőtt madarat nem találták meg, így holtteste ott maradt a víz partján. Négy héttel később egy arra járó játszadozó kisfiú megtalálta a túzok holttestét. Egy kis abroszba csomagolva hazavitte, és odaadta anyjának, hogy az készítsen belőle vacsorát. Így is lett. Miután megvacsoráztak, mindenki elment aludni. Reggelre az egész családot holtan találta Pista, a postás. Mikor a holttesteket felboncolták kiderült, hogy a túzok húsának, illetve származékainak semmilyen nyoma nem tlálható a hullák szervezetében."
Ezt a rejtélyt egészen mostanáig nem tudták megoldani. De én két nappal ezelőtt leültem az íróasztalomhoz és tíz perc alatt megoldottam a kérdést. Az történt, hogy a túzok nem halt bele a lövésbe, csak eltört a gerince, ezáltal mozgásképtelenné vált, így a gyermek okkal feltételezhette, hogy a madár halott. Mikor otthon az anya bepácolta, még mindíg élt szegény pára. Mikor rácsukták a sütő ajtaját, akkor már valószínűleg halott volt. A mai világban még mindíg azt hiszik (még a kiváló tudósok is), hogy a túzoknak van szíve. Ez nem igaz. A túzok mechanikusan működik, nem kell neki szív az élethez. Közvetlenül a szaporodási idő előtt, a kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el, hogy senki, még az emberek se lássák, hogy mi is történik valójában. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat, és az arra kószáló egyéb állatokat. A tojók felé jellegzetes táncot lejtenek. Fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ezeket a tevékenységeket nevezzük dürgésnek. A dürgés szó pedig a török kötü durum szóból/szavakból ered, mely veszélyt, vagy veszélyes helyzetet jelent. Én csak azért tudom ezt, mert túzoknak álcázva magamat, belopóztam a párzási "zónába" és így figyeltem meg az állatokat. A tojó a földön kisebb mélyedést váj és fűvel béleli ki. Fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési idő 20-28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, mely még 4-6 hétig gondoskodik róluk. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge. Így a túzokpopuláció rohamosan csökken, persze nem csak hazánkban, hanem az egész világon. Ez azért baj, mert a túzok, ha nem zavarják, vagy bántják, akkor rendkívül hasznos a természetre nézve. Mint azt már említettem, a túzok, egy mechanikusan működő állat. Tüdeje úgy működik, mint egy szűrő. Egy túzok egy nap, megközelítőleg száz köbméter levegőt szűr meg, ami azt jelenti, hogy tizenötezer túzok (napjainkban megközelítőleg ennyi él Európában) egymillió-ötszázezer köbmétert. ha ehhez hozzávesszük a többi kontinenseken élő túzokokat, akkor ez a szám négymillió köbméterre növekszik, de még ez is igen kevés a légszennyezés visszaszorításához. Ha a jelenlegi túzokpopulációt meg tízezerszereznénk, akkor elérhetnénk, hogy a világ szennyező gázgibocsátásán ne is kelljen javítani, hiszen a túzokok megszűrnének annyi levegőt, hogy ez ne jelentsen problémát.
De most térjünk át egy kis időre a verebekre. A verebek kötődnek az agrár területekhez, hiszen közönséges magzabáló, kártevő népség. Ha egy raj (30-40 egyed) veréb megtámadna egy 1000 hektáros búzatáblát, akkor hét óra alatt tudnának végezni vele. A Maya naptár szerint a verebek csak azért nem teszik még ezt meg, mert meg akarják növelni a népességszámukat (a mainak legalább a triplájára). Ezt várhatóan 2012-re érik el. Ez az időpont pedig nem véletlenül esik egybe a Maya naptár szerinti apokalipszissel. A verebek tehát gyakorlatilag az emberek életére törnek oly módon, hogy kifosztják az ételtermeléshez szükséges készleteket. Ez annyit tesz, hogy 2012-ben elkezdődik a veréb-invázió, ami elpusztítja a világot. Csupán reménykedhetünk, hogy ez nem következik be. Bár számításaim eddig a napig 101%-ban helyesek voltak, úgyhogy hiába teszi össze a kezét a világ.
Higyjék el nekem: Jobb ma egy túzok, mint holnap az apokalipszis.
Professzor Lekter. Lemezlovas, és kőfejtő manager.
