HTML

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Professzor Lekter blogja

Csak erős idegzetűeknek és szociológusoknak. Érdekes témák boncolgatása, valós és kevésbé valós tények alapján.

Friss topikok

  • namargo: Innen a mondás: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. (2017.05.17. 08:33) Kinek nem inge, aranyat lel!
  • Albu: A székesfőváros ostromakor szükségrepülőtérként üzemelt. (2016.08.25. 00:02) A vérmező hiteles története
  • lüke: állat? az állatok mit csinálnak a körmeikkel..... és hányan eszik az emberek:) egy koll. nem a Ha... (2010.04.05. 08:10) Ehető-e...

Kinek nem inge, aranyat lel!

2010.04.01. 14:54 :: Lekter kapitány

A mai témám a magyar közmondások születésének története és értelmezése.

Bizonyára sokan halljuk (szinte nap, mint nap) a közmondásokat, melyek értékvesztetten hangzanak el az utcákon, a lakásokban, az autóban, néha napján pedig az Eiffel-torony tetején. Nem fogom az összeset megemlíteni, de a fontosabbakról biztosan szó lesz. Kezdjük is el a mai "kutatást"!

"Akinek nem inge, ne vegye magára."

Ez a jól ismert közmondás először a Kr. u. 1. században hangzott el az akkori Pannónia Provincia területén, azon belül is a Kárpát-medence déli részén (Magyarország nyugati fele). Az akkori katonák ruházata nem állt másból, mint egy saruból, egy bokalengős zöld mackónadrágból, és egy ingből. Ezeket a ruhákat (mósógép hiányában) a folyóban mosták a katonák. Mikor végeztek a mosással, meg az egyéb teendőikkel, a vezér végigsétált az adott folyó partján és ellenőrizte, hogy nem lógott-e meg valaki. Egy ilyen alkalommal, mikor végigment a parton talált egy ottfelejtett inget. Amikor felsorakozott a had, a vezér így szólt:

"Kié emez ing itten, mit benne tarték kezemben? De akinek nem inge, az fel ne vegye magára."

Nos, így született meg a közmondás. A történelem folyamán más és más jelnetésekkel ruházták fel. A kora középkorban (XI-XII. sz.) akkor használták ezt a közmondást, mikor valaki égési sérülést szenvedett. A késő középkorban (XVII-XVIII. sz.) a közmondás a templomokban jelent meg a legsűrűbben. Egy korabeli érsek egyik prédikációjának dokumentációjából tudjuk, hogy a közmondás a következő módon hangzott el:

"Jézusnak hét kijelentése, "szava" volt a kereszten. A Golgotára felérkezve leteperték, és felfeszítették a keresztre. Mikor a római katonák átszögezték kezét és lábát, ellenségeiért imádkozott: "Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek! És akinek nem inge, ne vegye magára."

A közmondás mai jelentése az, hogy akire nem tartozik az "ügy", az ne sértődjön meg, ne bántódjon meg, ne törődjön az "üggyel", ami lehet egy kijelentés, egy cselekvés, stb.

Példa: Az egész univerzumban élő (vagy már halott) összes ember homokos!

Ha ezt mondanám, teszem azt a televízióban, akkor a homoszexuális emberek joggal lennének felháborodva, a nem homoszexuális (tehát heteroszexuális) emberek úgy szintén. De ha hozzáteszem a jól ismert közmondást, miszerint:

Akinek nem inge ne vegye magára.

Ez esetben már csak a melegek háborognának, de azt meg ki nem ... szóval mindegy.

A következő közmondás ennél egy kicsit komplikáltabb.

Aki korán kel, aranyat lel.

E közmondás születésének ideje a Kaliforniai aranylázzal (1848-1855) hozható összefüggésbe. Aki elég korán kelt fel, még a többi "lázas" aranyásó előtt, az hamarabb kaparinthatta meg az aranyat. Ebből az eseményből indult ki a mondás, mely később, 1899, november 7.-e, du. 4h 11m. körül hangzott el Magyarországon első ízben (ezen felül ebben az évben kezde meg működését az Újpesti labdarúgó szövetkezet). A mondás "feltalálója" Déri Gyula. Azóta ez a mondás szintén több jelentéssel bír. Van nevelő jellege, lévén korán ébredésre buzdítja a gyermekeket, van olyan jelentése, ami egyfajta önelégültséget fejez ki, és természetesen van szexuális töltete is (mint mindennek a világon). 

Gróf Juhnyálffy Gerzson, a magyar zeneakadémia első tubás tanonca az egyetlen példa arra, hogy e közmondás szó szerint is igaz lehet, mivel ő egyszer korán kelt és valóban talált egy marék aranyékszert az ágya mellett. Bár a történelem nem említi, hogy a Gróf úr skizofrén volt, és valójában a másik énje összelopkodta az ékszereket, amit ő másnap megtalált, de ez nem is lényeges.

A következő: Ki mint vet, úgy arat.

Ez nem igaz.

A következő: Néma csibének... vagy liba? Inkább hagyjuk.

A következő: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.

Kérem szépen tévhit, hogy Makó és Jeruzsálem között olyan nagy távolság van. Illetve igaz, hogy a Makó nevű magyar település valóban messze van jeruzsálemtől, de a közmondásban nem erről a Makóról van szó. A közmondásban említett Makó Egyiptomban van, a teljes neve pedig Shako Mako-haberdashery. Ez a városka pedig (légvonalban) megközelítőleg 350km távolságra van Jeruzsálemtől. Ilyen formán ez a közmondás értelmét vesztette, illetve paradox (akármit is jelentsen ez a szó). A közmondásban szereplő Makót azért tévesztik össze az egyiptomi Mako-val, mert a közmondás túl hülyén hangzott volna, ha a település egész nevét mondják. Messze van, mint Shako Mako-haberdashery Jeruzsálemtől... Na igen.

Ennyit mára, holnap jelentkezem az új lényeges, normális, egészséges emberi élethez nélkülözhetetlen "tananyagommal".

Professzor Lekter, érdemes cimbalom művész, Oscar-díjra jelölt reklámfilm-statiszta, ÁNTSZ ellenőr, kutyakiképző, belgyógyász, valamint elektronika, metafizika, quantum-fizika és kémia professzor, tudós, feltaláló, és szakképzett, koreai autókra specializálódott mosógép-szerelő.

És pásztor.

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lekter.blog.hu/api/trackback/id/tr641886996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

namargo 2017.05.17. 08:32:20

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Ennek a közmondásnak az Ön által adott magyarázata téves. A monda szerint III. Bélának volt egy Makó nevű keresztes vitéze, aki már nagyon vágyott arra, hogy eljusson a Szentföldre. Út közben oda Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, s mély álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig igazából még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt.

namargo 2017.05.17. 08:33:28

Innen a mondás: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
süti beállítások módosítása